Tekintsük picit át ezt a jelenlegi, drámainak mondott helyzetet, kedves olvasók. Nyolc év után a Fidesz-kormány emberfeletti erőfeszítéssel megállította az ország gazdasági mélyrepülését. Nőni kezdett a gazdaság, csökkenni a munkanélküliség, és sikerült megszabadulnunk államadósságunk egy nem jelentéktelen hányadától. Egy ideig úgy tetszett, végre szabad az út a nemzet felemelkedése előtt. Ahogy viszont várható volt, a szabadságot, a jólétet nem adják könnyen azok, akik eddig is megfosztottak minket tőle. Pár hete aktivizálták magukat azok, akik mindennél inkább érdekeltek országunk tönkretételében.
Olvasom az állítólagosan rettenetes gazdasági helyzetről szóló beszámolók sorát, figyelem, ahogy minden fórumon próbáljátok befeketíteni országunkat, a pusztító spekuláció céltáblájává tenni a nemzeti együttműködés rendszerét és a forintot, és nem tudom, a fejemhez kapjak-e inkább, vagy a pisztolyomhoz. Elvtársak, mielőtt nagyon elszalad veletek a ló... a hazaárulás még a legszebb gyurcsányista, bajnaista aranykorban is tényállás volt a btk.-ban, és szólok, hogy természetesen most is az. Ha esetleg sikerül Magyarországot tényleg komoly bajba keverni, az ügyészség és a bíróságok tudni fogják, mi a kötelességük. Addig pedig remélem, legalább néha rossz érzés lehet gátlástalan nemzetközi tőkemogulok, fináncoligarchák és főállású hazugsággyárosok beépített ügynökének lenni, kedves, államcsődről deliráló, állítólagos honfitársaim.
Amit látni kell: Magyarországon a nemzeti ügyek kormánya olyan strukturális reformokba kezdett bele, amelyek teljesen egyedülállóak a gyenge, teszetosza, szétesés szélén álló nyugati országokban. Hátat fordítottunk a spekulációnak és az értéknihilizmusnak, visszaemeltük őt megillető helyére a tisztességet, a családot és mindenekelőtt - botránykő ez sokak szemében - a munka becsületét. Egy új, erős világ alapjait fektettük le, és azt sem átallottuk kimondani, hogy a felemelkedőben lévő keleti nemzetekkel - Oroszországgal, Kínával, arab országokkal - is van értelme az együttműködésnek, nem kell mindig minden erőnkkel a halódó, önnön mocsarába fúló EU-ba kapaszkodnunk. Mindazok, akiknek ezek az intézkedések az érdekeit sértik - bankok, IMF, EU és egyéb liberálbolsevista, kozmopolita érdekkörök - most a cionista sajtóval az élen hazánk ellen fenekednek, mert rettegnek attól, hogy példánkat esetleg mások is követik.
Most az értelmesekhez szólok, az ötödik hadoszlop képviselői nyugodtan ugorják át, amit írok.
A negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után a magyar nép végre újra a saját kezébe vette sorsát. Szabadságharcunkat az egész világ szoros figyelemmel kíséri. Rajtunk áll vagy bukik, hogy példánkat sorban a többi ország is követi-e (ennek már vannak jelei), vagy a kontinensek sorban, velünk együtt, beletörődően visszahajtják a fejüket az internacionalista pénztőke igájába. Látnunk kell, hogy a fletóista érdekköröknek egyetlen cél lebeg a szeme előtt a mostani hazugsághadjárattal: visszaterelni hazánkat az IMF börtönébe.
Ez nem történhet meg. Nemcsak a gazdaságról, a szabadság szent ügyéről van szó.
Magyarország, mint egykor 1848-ban és 1956-ban, ma is példát mutat a rabságban sínylődő világnak. Mint régen, most is Magyarország veri az első szöget az elnyomás koporsójába; a harcot folytatni tehát közös kötelesség. Ha győzünk, mindenki tudni fogja, hogy a magyar nemzeti kormány és a kétharmados parlament itt Budapesten teremtették meg az új, szabad világ alapjait. Ha elbukunk, akkor újra a Haynauk és Bach Sándorok kora jön majd el.
Ebben a helyzetben egyetlen dolgot tehetünk. Mindnyájan, kicsik és nagyok egyszerű bloggertől egészen Orbán Viktorig, végezzük úgy a dolgunkat, hogy pár évtized múlva nyugodtan nézhessünk majd unokáink szemébe, amikor megkérdezik tőlünk, mit tettünk 2011-ben a magyar szabadságért.
Az utolsó 100 komment: